Ismét csak lett egy hét szabim, utólag is hála érte főnökeimnek, és a beosztásom tervezőjének :) 

Ezt a ffaki bulit amúgy pár éve fedeztem fel magamnak, és bár nem vagyok sem a nagy találkozók, sem a Harley-fesztiválok híve, a hely hangulata és remek lokációja meggyőzött, hogy amikor csak tehetem, jöjjek ki. Az időjárás sajnos eddig szinte minden évben vicceskedett velem, lévén itt az osztrák-olasz hegyvidéken gyakran fordul hidegbe és csapadékosba az ősz. Természetesen most sem úsztam meg nedvesség nélkül, de ne rohanjunk ennyire előre.

Jó szokásomhoz híven ismét egyedül indultam (volna) kifelé, de az első 2 napot szándékosan kanyargósabbra, itthon csavargósra terveztem, így társaságom is akadt egy motoros leányzó személyében. Ráadásul több olyan helyet is sikerült bejárnunk, ahol korábban még nem voltam, és ez külön öröm. 

Kis pesti csavargás után (mivel otthon hagytam a pénzem, nadrágszíjam, szemüvegem és egyéb nélkülözhetetlen dolgokat) némi pályahasználattal (városból kifelé) haladtunk az 1-esen a Bokodi víztározó irányába. Fura módon eme csodás helyen még nem jártam, csak más motorosok képeit nézegettem róla. Sajnálatos módon a térképes navigáció a tó rossz oldalán akart bevinni, így az erőmű biztonsági szolgálata segített útbaigazodni. A térképen látszik is, hogy szinte az egész tavat megkerültük, de ugye a motoros nem téved el, csak hosszabb úton ér oda :)

A tó maga szép, főleg a mélyen benyúló hosszú stégek sokasága miatt. Mindegyik magánterület, amit szigorúan tiszteletben is tartottunk, így csak a stégek elejéig merészkedtünk.

Noha Andrea szerette volna még élvezni a mezítlábas napfüdrős sétát a stégen, nálam a reggeli helyét lassan az éhezés vette át, így tovább kellett indulnunk. Így aztán minimális nézelődés és fotózkodás után indultunk a közeli városba éttermet keresni. Andi tudott is egy jó helyet, ami zárva volt, így B tervként maradt a "találunk valamit csak úgy". Jól is sikerült, jó helyen egy finom ebéddel gazdagodtunk, viszonylag olcsón. (Borostyán vendéglő, Oroszlány, reklám helye). 

Következő úticélunk Pusztavám volt, itt egy motoros farmert néztünk meg, itt is keringtünk egy kicsit, mire meglett a ház. Talán a képeken is látszik, hogy cordurában motoroztam, ami tőlem szokatlan, de a famerem sajnos olyan állapotban volt már, hogy sem motorozásra, sem bármilyen használatra nem volt már alkalmas, így Marketplacen nézegettem hasonlókat, a bolti ár alatt jóval. Így akadtam erre is, a srác frissen eladott motorja után vált meg a ruházatától is. Megnéztem, sajnos nem lett jó, így maradt az eddigi öltözetem, és haladtunk is tovább, mert volt még állomásunk. Ráadásul azt sem terveztük meg, hogy hazamegyünk estére, vagy keresünk valami szállást a Balaton partján. Hiába, a rögtönzés a legjobb :)

Következő állomásunk Csáberény volt, a méltán híres metrókocsival. Nekem Bokod volt újdonság, Andinak ez, így mindenki látott valami újat ezen a napon. Már lemenőben volt a nap, így sikerült egy használható képet lőni a metró tetejéről:

Ezután már nem volt kedvünk hazamenni, így hirtelen ötletnénk merült fel a balatonkenesei honvéd kempingben éjszakázás lehetősége. Egyikünk sem volt még ott, így az utolsó helyszín mindkettőnknek újdonság volt, ráadásul nem lehettünk biztosak benne hogy hirtelen beesett vendégeket is fogadnak-e. Természetesen ez nem riasztott el minket, hiszen hosszabb túrára készülve a sátor, hálózsák nálam volt, így utolsó lehetőségként a Balaton parti vadkemping is szóba jöhetett (volna).

8 előtt pár perccel sikerült odaérni úgy, hogy sem vacsoránk, sem borunk nem volt, de szerencsére a biztonsági őr segítőkésznek bizonyult a boltba való útbaigazításunkkal kapcsolatban. Én állítottam a sátrat, Andi elmotorozott a boltba, ami sajnos már bezárt. Szerencsére talált valamit mégis, és vett sütit meg némi alkoholt, biztosítva ezáltal az esti jó hangulatot.

Az estét a tóparton ülve, beszélgetve és iszogatva töltöttük jó hangulatban. Késő nyár lévén alig voltak mások a kempingben, és nem is igazán vágytunk volna mások társaságára. 

Jó kis nap volt, teli új ismeretekkel és élményekkel. És ez még csak a nulladok napja volt ennek a késő nyári motoros kalandnak :)